Kikapcsolódni, gyakorlatilag aktívan pihenni, a gyerekekkel való foglalkozástól eltekintve minden mást kizárni az életből.
A kiváló fogadtatás a házi pálinkával már eleve kedves volt, de aztán sikerült szereznünk 2005-ös barackpálinkát. Na, az valami hihetetlenül finom volt.
Érdekes módon nem zavart, hogy se völgy, sem pedig hegy nem volt a közelben, csak a messzi sík terület; de ez annyira szép volt, és jóleső! Nyugalom szigete volt ez a kis falucska. Az emberek kedvesek, a környék szép.
Megjártuk a tiszafüredi, és a poroszlói strandot. Kornél nagyon elemében volt, rajongott minden egyes percért, amit itt töltöttünk. Nóri többnyire jól aludt, eltekintve attól, hogy minden reggel 6 órakor felkelt. :-) Elvittem babakocsival sétálni, míg Gabi aludt, és élveztem a hazám adta szépséget. Nem foglalkoztam semmivel, csak élveztem a pihenést.
Olvasva a Bibliát új impulzusok értek, felszabadítóan hat rám mostanában minden szakasz – van benne Élet, van benne Igazság, s ami még fontosabb, hogy hozzám szól. Új dal született, új zene kezdett kibontakozni, s azt hiszem, valóban közelebb tudhatom Őt magamhoz.
Néhány napnyi nyugalom is elég volt ahhoz, hogy újra rájöjjek, mik a fontos dolgok az életben. Az utazások során is élvezet volt a családdal lenni. Nem ismert senki, csak a strandon nézett rám furcsán két ember… Feleségem szerint jó pasi vagyok – igaz, Kornél is ezt mondja magáról –, mások szerint kevésbé… :-) Az életben megragadható pillanatok, amikben megláthatom Isten szeretetét és kegyelmét, mind fokozzák az életkedvemet.
Balaton-net; Pintér Béla koncert
Szombaton délelőtt elindultunk hazafelé, hogy egy kávé, tusolás és átöltözés után folytassuk utunkat Balatonszemesre. Újra, a tavalyi évet követően, visszatértünk ide. Az időjárás ugyanúgy, mint egy évvel ezelőtt, megint esősre fordult.
Késő délután, kora este volt, mikor megérkeztünk, hat óra előtt valamivel Balatonszemesre, a baptista templomba, ahol az este folyamán Béci Csemete koncertet adott. Szerencsére még bőven volt időnk a koncertig, így végre, hosszú idő után újra volt 20 percünk, amit beszélgetésre fordíthattunk. Olyan feltöltődés volt ez a néhány perc, mint az előtte lévő napok – igaz, mivel ezen a napon már több, mint 350 km-t vezettem, és még az este haza is kell majd mennünk, eléggé fáradt voltam, jól esett a baráti beszélgetés.
Álmok, tervek, vágyak, amiket Isten adott nekünk. S néhány talán összecseng ezekből. Nagyszerű!
Este kilenc óra után valamivel elkezdődött a koncert. Mit koncert!? Igazi, erőteljes Isten-magasztalás volt ez, s a csendes, és hangos dallamok váltakozása egyre közelebb segített mindenkit, hogy Istennel találkozzon.
A csarnok akusztikája nem volt tökéletes, ahogyan a hangosítás sem, de valahogy minden fölé nőtt az, ahogyan a csapat kiállt, és Istenre igyekezett irányítani mindenki figyelmét. Ez pedig átütést eredményezett! Csodás este volt.
A koncert után találkozhattunk régi kedves ismerőseinkkel, akik itt nyaraltak éppen, öröm volt őket újra látni! S az este zárásaként, amikor kedves gondnoka a gyülekezetnek leoltott minden lámpát, hazaindultunk… Szakadó esőben, általában 80-100 km/h-val tudtam haladni a pályán; várva vártam, hogy hazaérjünk Nagykovácsiba apósomhoz és Kornélhoz. Éjjel fél kettő volt ekkor. Altató helyett egy hideg sör, és egy kis Sarudról hozott barackpálinka dukált. Majd alvás…
…Aztán ébredés, és láss csodát, a néhány nappal ezelőtt született dalok, s dallamok motoszkálnak a fejemben… dúdolom őket, halad előre a dolog… Új lendület, talán? Remélem.
Ahogyan nagy reménnyel vagyok arra nézve is, hogy legalább egy demo szintjén összeszedjem a saját szerzeményeimet… mihamarabb.
