Kornél: Hangos a zene!
Én: De máskor táncolni szoktál a hangos zenére…
Kornél: Csak a koncerteken.
Én: Jössz majd a következő koncertünkre is?
Kornél: Hát persze!
Én: Kik lesznek még ott?
Kornél: Hááát…. Anya, Apa, Béci, Bazsi, Gábor, Edit, és ööö…
Én: Ki fog basszusgitározni?
Kornél: Hát Robi! Robi nagyon menő!
Én: És dobolni?
Kornél: Tomi! Tomi is nagyon menő!
Én: És apa a zongorájával?
Kornél: Hát, Apa csak kicsit menő…
A gyerekek őszinték…
Hiszek abban, hogy ahogyan számunkra sokszor vannak menő emberek, akár példaképek, „sztárok”, olyan emberek, akik sokat tesznek nemes célokért, mint például Szenczy Sándor és a Baptista Szeretetszolgálat (www.baptistasegely.hu), úgy Isten szemében mi is menők vagyunk!
Sándor ismét nagyot alakított a szememben! Kimentek Haitire, és dolgoznak. S eközben pedig hirdetik az Evangéliumot. Nem csak beszélnek, hanem dolgoznak is. Hitelesek! Nagyszerű emberek!
Szerintem én is menő vagyok Isten szemében. Lehet megkövezni, és lehet rám mondani kígyót-békát, de így gondolom. S ezt gondolom mindenkiről. Mert mi mind egyéniségek vagyunk… És tényleg!
Maradjunk is azok!
Dalok…
Közben pedig három saját dalom elkészült, és a korábban már említett mentoraimnak hála, valóban sokkal jobbak lettek, mint voltak. Három új impulzus, és közben már gondolatban is készülök a nagypéntekre, a húsvétra… Hamarosan készen lesz az arra íródó dal is.
De nagyon kéne már az a bizonyos egy lépés, amit szeretnék meglépni…
