Eljött hát a nap, s reménykedem abban, hogy Isten kegyelmes lesz, s átütő lesz az este. Mivel a szervezésben mutatkoztak eddig kevésbé tökéletes jelek is, nyilván, izgulok kissé. Tegnap este épp néhány sms-t váltottam valakivel, s mondtam neki, hogy bennem egy bizonyosság él: ha odateszem magamat Neki, és ha a zenélésem alapja az az Isten iránti szeretetem jegyében történik, akkor nem lehet gond. Hiszen, egyszerűen „csak” szerelmet vallok Neki.

A hála, és a köszönet kifejezése pedig igazán egyszerű. Isten dicséretében az a jó, hogy nem kell megjátszani magamat. Nem vár el tőlem senki semmit, egyszerűen önmagam lehetek, ahogyan igyekszem minden napomat élni, s nem az elvárásoknak megfelelni. Nem akarok egy lenni a sok közül. Soron kívüli akarok lenni, ezért maradok Önmagam. Nagyon jó lesz.

A lakóházunkban egy kedves ismerősünk is jelezte, hogy igyekeznek eljönni – nekik nagyon tetszik a Gospel – Valódi gyöngyszemek CD is.

Ma reggel az autóba bekészítettem egy régen hallgatott lemezt. Hillsong – Amazing Love az album címe. Kiváló stúdió lemez, nagyszerű vokál és zenei témák egész sora van felvonultatva, s mindez igencsak az én ízlésemnek megfelelően van lemezre téve. Nagyszerű dalok, a szólók aránya is elég jól van felosztva. „Átjön”. Régen hallgattam, s most nagyon jó újra érezni ezeket az impulzusokat. A dalok jórésze ugyebár ismerős is lehet, hiszen idehaza Friderika – Gospel címmel kiadta ezeknek a daloknak egy részét, néhány másikkal kiegészítve. Gyakorlatilag egy unalmas koppintás, mint általában azon a tájon…

Kétségtelen, hogy Friderika hangja zseniális – ha még a színpadi megjelenése is jó lenne, tényleg a tökéletes magyar keresztény énekesnő érzetét, és látszatát keltené. S milyen jó is lenne!! De hát, a kiváló hang, és a jó hangszerelés (ami szinte teljesen ugyanaz, mint a Hillsong eredetije, csak arányokban s néhány apróságban tér el) mind hiába, ha a szöveg egyszerűen agyonveri a lemezt.

 Sajnos. Mert alapjában véve – még a fátyolos hangú fiatal hölgy is, aki együtténekel Friderikával az egyik dalban – jó a lemez. Jó az elképzelés. A vokálban Czerovszky Heni hangja, tudja jól mindenki, aki kicsit is figyelmes a zenei élet irányába, kiváló, csodálatos! De a szöveg… S ezen nem tudok túllépni, így sok év után sem. Hála Istennek, hogy az eredeti lemezt hallgatva azért nincs rossz érzésem, sőt! Az eredetiben megírt szöveget hallgatva valóban felüdülés ez a lemez.

Nagy kaliberű zenészekkel, énekesekkel van felturbózva ez a CD, ami jó. Csak az én, állandóan kukacos gondolataimban jönnek fel újra és újra a kérdések: hogyan képes egy X, és Y, akik fenomenális hanggal rendelkeznek, ennyire magyartalan és rossz szöveget vidáman elénekelni (akár hétről hétre…)

A lemez utolsó dala azonban majdnem kárpótol mindenért. Na az igen. Mármint az a rész, amikor a sok-sok évvel korábbi, még „igazi” dicséret van rákeverve az új feldolgozásra! Ahogy együtt énekelnek az emberek, ahogy nincs benne giccs, sem „műanyag íz”, hanem azt érzed, hogy mindenki szívből énekel… Hm… Na ez valami! S őszintén szólva, talán az egyetlen dal ezen a lemezen, ami igazán megfog, sőt, én is úgy élem meg, hogy inkább akarnék lakni az Úr háza küszöbén… A szótagolásba itt most nem kötök bele nyilvánosan. :-)

Hallgatva sok előadót, sokféle zenét, rengeteget tanulok. Friderikától kezdve a Hillsongon át mindenkitől. Tudom, nem lehet olyat csinálni, ami mindenkinek megfelel. De azért jó lenne… J

Egyelőre név nélkül… De csuda dolgok történnek… Egy ismeretlenből lett ismerőssel folytatott levelezésemet követően odáig jutottunk, hogy teszünk egy próbát – egy teljesen új zenei területen. Megpróbálunk közösen együttműködni. Egy próbát mindenképpen megér, aztán meglátjuk, mi lesz belőle… fel vagyok villanyozva. Talán megadatik egyszer, hogy egy újabb álmom teljesüljön…