Öhömm... El kell ismernem, igen ritkán fordul elő velem, hogy nem tudok megszólalni. Vasárnap este elmentem Ákos, Krúdy estjére – Kaland a régi királlyal. Túl a hihetetlen élményen, és azon, hogy remek előadást látva magam is tehettem egy utazást Krúdy novelláinak köszönhetően, valahogy nagyon kerek volt az egész. A böjt jegyében telt az este, tehát, ha burkoltan is, de szóba került az evangélium, és az, hogy mennyire fontos az Istenbe vetett hit.
Az előadás után jó huszonöt percet vártam, mire felbukkant végre Ákos, akire már két TV-stáb is várt. Egyszerűen leblokkoltam, és nem tudtam mást mondani csak ennyit: Művész úr, aláírná? Szerintem első nekifutásra azt gondolta, hogy hülye vagyok. Izzadó tenyér, összeszorult torok – nem is értem, mi történt?!
Öröm az ürömben, hogy Ákos sem egy egy langaléta, így a két nagy kedvencemmel legalább közel egymagasságú, vagyis „egyalacsonyságú” vagyok. Ez is valami.
Ákos az interjú után odajött, és barátságosan aláírta a dvd-t, és a cd-t is.
Rá kell(ene) jönnöm, hogy pusztán egy ember aláírása, nevezzük hitelesítő pecsétnek, nem több múló dolognál - mégis, ha valaki olyannal kerülök szembe, akit tisztelek, és akiről úgy tartom, hogy már letett valamit az asztalra, akkor én, az egyik legnagyobb szájú ember, hirtelen elnémulok, és csak némán lesem az illetőt.
Pedig, legyünk őszinték, akár Ákos, akár más közismert, és tiszteletre méltó személyiség legyen is az, akinek az aláírásáért, „hitelesítő pecsétjéért” sorba állok, vagy várok fél órát, egyáltalán nem közelíti meg azt a személyt, akinek a hitelesítése a világot változtatta meg, nagyjából kétezer évvel ezelőtt, a Golgotán...
Az a pecsét, az a hitelesítő aláírás, amit az én szívemre is ráírt Krisztus, az nem mosható le semmivel; végérvényűen eldőlt: alulírott Sz. Balázs szabad ember.
Ákos azt írta: Balázsnak szeretettel.
Krisztus aláírása pedig a következő – ma is, mindig, egészen addig, amíg elfogadjuk az Ő kegyelmét, és szeretetét: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy” (Ézsaiás 43/1).
A felszabadító aláírásért még sorban sem kell állni... Elég, ha nyitott szívvel, őszintén odafordulok ahhoz a drága kereszthez, amelyen értem adta életét Jézus Krisztus, hogy aztán feltámadva a halálból, szabadságot adjon. Köszönöm, Jézus!
