Mindig izgalmas a húsvét ideje. Kicsit a csodavárás van bennem újra. Ezernyi területén az életnek. Kapcsolatokban – emberekkel, és Istennel –, aztán zenei területen is. Csodavárás van bennem egy korábbi beszélgetés és élőben zenélés ügyében, vajon milyen lesz a megvágott anyag? Csodavárás egészségileg, csodavárás mentálisan, csodavárás az április 23.-i 1N4P rendezvényen való részvétel miatt, és még sorolhatnám…
A megbékülés ideje is most van számomra. Újra számot vetek az életemről. Reggelente az autóban is sokat gondolkodok, mit kellene másként csinálnom, mit kellett volna másként tennem, és igyekszem levonni a tanulságot belőle, változtatni a dolgokon.
Történt valami igazi csoda, mintegy 2000 évvel ezelőtt. A mai világban pedig a hangsúlyok, és a nézetek, az én értékrendemhez képest legalábbis, erősen elcsúsztak.
Én azért remélem, hogy ezen a hétvégén tudunk kicsit magunkba szállni, számot vetni az életünkről, és örömmel ünnepelni a feltámadást. Remélem, mi magunk is feltámadunk a szükséges élethelyzeteinkben.
