A Biblia igen frappánsan fogalmazza meg a hit kérdését: „A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés” (Zsidókhoz írt levél 11/1). A hit pedig, a fentiek alapján nem egy érzés, hanem egy döntés.
A közelmúltban sok dolog változott, változik. Az igazság az, hogy sok dologban próbáltam előre lépni úgy, hogy minden flottul legyen elrendezve, és mindenről tudjak, minden legyen a helyén, és ha minden stimmel, majd akkor fogom hinni, hogy összejöhet a saját projektem terveinek megvalósítása… De, az nem hit! Ha látom a szemem előtt, vagy kezemben tartok valamit, ahhoz nem kell hit…
Ahogy olvastam a Bibliát, egyre jobban úgy éreztem, hogy azok a sorok, amiket Pál apostol Rómaiakhoz írt levelében olvastam, nekem is feladatul vannak kitűzve: „Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata” (Róma 12/1).
A feladat adott tehát. A gondolkodásomat megváltoztatni. Nem is akárhogy! Úgy, hogy megvizsgálom, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. Végül is, a helyzet egyszerű, hiszen teljesen egyértelmű, mire kell a figyelmemet összpontosítani.
Amikor úgy döntöttem, megpróbálom a gondolkodásomat megváltoztatni, érdekes dolgok történtek. A döntésem nyomán egyre erősebbé vált bennem a hit, sőt, a bizonyosság, a meggyőződés arra nézve, hogy amit terveztem, az megvalósul!
A döntéseimet pedig valóságban látható folyamatok kezdték el követni. Összeállt először az egyik fontos dolog, aztán a második, aztán a harmadik… Most pedig ott tartunk, ahol őszintén szólva, csak titkon reménykedtem…
Fordított mechanizmus. Még nem látom, hogy hogyan lesz meg, amit szeretnék, de elindulok, meglépem, azt, ami rajtam áll. A többi pedig nem rajtam múlik. Őrajta sem! Mert ő mondta: „változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.”
A Biblia, Isten szava igaz, és megáll. Igaz, hogy gyarló emberként olykor nagyon nehéz elfogadnom, hogy a gondolkodásmód fordítottan működik, mint a mai világban, de amit sikerül ezt a folyamatot magamévá tenni, máris sínen vannak a történések, és az addig csak megálmodott dolgok valósággá kezdenek válni, én pedig tátott szájjal csodálom azt, Aki mindezt felügyeli, és szem előtt tartja azt, hogy hogyan lesz a legjobb – nekem.
Isten jó!
