Kornél három hónapos! (juhhhhééééééééééééé) Ráadásul, a héten, a márciusi Ünnep miatt ez az utolsó munkanap! (szintén álló ováció) :-) A kokárdát már feltűztem.
A naplóírást majd meglátjuk :-)
„Egyedül, a Jézus Krisztusban való hit által fogad el bennünket Isten” (Galata 3/16). Isten elfogad. Remek ige! Megintcsak igazzá válik, amit Krisztus mondott magáról: „én vagyok az út…” Krisztus valóban út, akire ráállva Istenhez juthatunk. Hatalmas áldozat volt Jézus kereszthalála.
„Ezt az életet, amelyet élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki annyira szeretett engem, hogy önmagát adta értem” (Galata 3/20).
Vajon valóban így élek? Minden nap? Az Isten Fiába vetett hit által? Azt hiszem, igen. Hol többé, hol kevésbé élem ezt meg, de így élek. A hitem nem változó, hanem állandó: hiszek. Ennek a mértéke már más kérdés, de hiszek – nagyon (ha lehet kevésbé, vagy nagyon hinni).
Az egyik új dalt dudorászom már két napja, azt hiszem, kicsit letisztítom, és próbán megtanuljuk majd. Nagyon élvezem, hogy ha elhiszem, hogy Isten velem van, akkor Ő valóságosan így is tesz – velem van! Jó ezt a tudat. Főleg, hogy új énekeket is ad nekem – megint megvalósul a Biblia. Szinte hihetetlen – egyszerre fantasztikus és félelmetes, hogy mennyire átszövi az Életet Isten jelenléte, és Igéje.
Komolyan mondom, szenzációs! „Az Úrnak öröme a ti erősségetek” (Nehémiás 8/10).