Valahogy kevesebb időm jut arra, hogy normálisan vezessem a Naplót. Azt terveztem, még anno, „induláskor”, hogy naponta lenne jó jegyzeteket írni. Mostanában ez nem olyan könnyű… sokfelé vagyok magam is.
Örömmel vettem észre, hogy a Napló megjelent, nagyon Kedves Barátom weboldalán. Köszönöm!
„Mikor látom egeidet, a te ujjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: Micsoda az ember - mondom - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél; Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is; Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.
Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!” (Zsoltár 8/4-10).
Egészen hihetetlen ez a kegyelem! Teljesen fel vagyok dobva, hogy mi minden várhat még ránk! Isten új utakra vezet bennünket. Olyan dolgok történnek, amikre csak vágytam, de nem gondoltam, hogy meglesznek. Mindenféle apróságok is vannak ezek között.
Kegyelem. Az egyik legszebb szó. Isten irgalmas.
Izgatott vagyok az előttünk álló hetek miatt! Nóra, kislányunk, bármikor megszülethet – mondtam is neki a minap: (F)Elkészültünk Kislány, jöhetsz! Majd kiderült, hogy ezt egyelőre csak én gondolom így. Tehát van még hátra némi kötelező jellegű vásárlás, függönyfelrakás, és egyéb nyalánkságok, hogy minden a helyére kerüljön.
Nagyon várom. Közben minden percben várom a nagy hívást – „Gyere, Bal (csak ő hív[hat] így), indulni kell”. Még nem hívott emiatt a Kedves… Sok minden másért igen, és ahányszor megcsörren a telefonom, remélem, hogy…
Lélekben már az előttünk álló koncertekre hangolódok. Vasárnap próba délután, előtte, délelőtt együtt szolgál a csapat Velencén! Hm… Fiiiiiiinccccssssiiiii! Alig várom! Alakulóban a nyári ifjúsági tábor egyhetes „munkája” is.
A közeljövőben pedig rengeteg minden vár ránk. Túl a próbán a Gospel „próba-bemutatója”, aztán Sárospatak, majd a WestEnd tetőteraszon a Soul & Gospel fesztivál…
Mindent, ami történik függetlenül az érzéseimtől, egy nagyon erős meggyőződés és tudat fog körül: Jézus szeret engem. Én is szeretem Őt.
Mostanában ezek a triviális gondolatok járnak a fejemben. Sokszor felejtjük el, hogy Ő velünk van, hiszen megmondta: „veletek vagyok a világ végéig minden nap”. Csodálatos ez a tudat. Erőt ad a nehézségekben, és felfrissít! Nagyon!
Hála van bennem mostanában oly sok dologért. És sokszor a legváratlanabb helyzetekben döbbenek rá, hogy micsoda kegyelemben részesít engem az Isten. Minden nap.
Elég nehéz felfogni. De próbálom.
Mivel sokat vagyok úton mostanában, van időm Vele lenni. A dalokat hallgatva, vagy csak némán ülve, és az utat lesve szólni Hozzá – szavak nélkül. Hallani Őt, hangok nélkül. Nem érzelmi túltengés, sem semmiféle érzelmi dolog. Tény.
Közeledik a hétvége, amikor is egy esküvőn van rövid jelenésünk, aztán vasárnap próbálunk a WestEnd-en megrendezésre kerülő Soul & Gospel fesztiválra, amelynek kampányáról hírlevélben is értesülhettem – több alkalommal is.
A héten elolvashattam a Gospel lemezborítójának a köszöntő sorait is, amit zseniálisan írt meg Béla, egyszerűen remek! Sokkal-sokkal több, mint átlagos köszöntő, nagyszerű. Mint a lemez maga.
Felhívás
Nem mellékesen egyre többen klikkelnek „rám” az ő oldaláról is – köszönöm! Növeljük együtt a látogatottságomat, hogy biztos lehessek abban, a világnak szüksége van saját weboldalamra. :-)
Javaslatokat, ötleteket várok tehát a balazs@hevgyuli.hu e-mail címre.
Na, erre azért kíváncsi leszek… :-)
