Napló - Az élet az Élet?!

    Esős, borús, felhős szombati nap, némi lelki örlődéssel spékelve. :-) Bizonyos helyzetekben elgondolkodom, hogy mi jöhet még, vagy hogyan tovább!? Csodákat élünk meg napról napra, mégis, a telhetetlen jellemem nem elégszik meg ennyivel... Jó lenne már, ha végre minden sínen lenne. Jó, hogy itt az év vége a nyakunkon, lesz két hét pihenés. Legalábbis nem kell bejárni az irodába, sem pedig aktívan a munkával foglalkozni. Lesz idő együtt lenni a családdal, és talán némileg több idő jut a helyes gondolkodás elsajátítására is, és persze, a zenére.

    Ma elvittük Kornélt lovagolni, nagyon szereti. Úgy látszik, ebben nem rám hasonlít; már tudja a vezényszavakat: Gyia! Hóóóó! És persze, irányítja a lovat: arra, arra! :-) Olyan ügyesen ül a ló hátán, hogy csak na!
    Lovaglás után kimentünk Leányvárra Anyuékhoz; Péter öcsémmel a HÉV gyüli gyakorló CD-anyagát fejeztük be; sorrendbe állítottunk mindent, átnéztünk még néhány korábbi felvételt, válogatva kicsit... Nem került rá minden a CD-re, amit szerettem volna, de így is 74 percnyi új dalokból álló csokor gyűlt össze. Izgatottan várom, hogyan fog tetszeni a gyülekezetnek. A feltámadás-megtérés témakör kapcsán írtam még korábban egy dalt, ez lett az utolsó szám a CD-n. Nem azért, mert én írtam, de ez valóban tetszik. Gabi annyira úgy énekli, ahogyan azt megálmodtam, ahogyan a dalnak szólnia kell... Ráadásul egy számunkra fontos személytől, akinek a véleményére nagyon adunk a szakmai dolgokban is, igen jó kritikát mondott erről a dalról...
    Este aztán, némi vásárlás után, hulla fáradtan értünk haza... Kikapcsolódás, kicsit búgattuk a TV-t, de Sztivönszegál újbóli "kiváló" színészi alakítása nem nyert... Aludni mentünk. :-)

Vasárnap
    Úgy szalad az idő... Kornél ma kettő éves! Megszállt a nosztalgiázás gondolata... Ha nézem Kornélt, sokszor eszembe jut a születése napja, az első napok, amikor először fogtam kézbe, ahogy először megfogta a kezemet, vagy éppen rám mosolygott... Hm... 'be kedves érzések ezek! :-) És nyártól dupla ilyen jó lesz... A kis "pocaklakó" érkezése is felvillanyoz.
    Tegnap este, hazafelé még beugrottunk vásárolni néhány szükséges dolgot, hiszen ma nagy családi banzáj lesz... Jön a família! Szülinapi buli. :-)

    Rá kell jönnöm, hogy mekkora kincs a családom. A feleségem, aki tűzön-vízen mellettem van, és szinte zokszó nélkül elvisel; Kornél, aki óriási csoda számomra! Ez a boldogság - hiszen Istennel járva, az Ő drága kezének gondviselése alatt élve napról napra... Már csak egyet kell teljesen megtanulnom - legalábbis most ez van soron, mint egy dolog: bízni Benne! Akarom!