Napló - Az élet az Élet?!

            A tegnapi napon tényleg élmény volt a munka! Minden köszönetem Istené, mert fantasztikus, munkát végzett!

            Egyszerűen csak ennyi: fantasztikus! Nem szeretném „túlspirázni” a tegnap estét, de komolyan hálás vagyok Istennek, hogy egy ilyen gyülekezethez tartozhatok!
            A tegnapi volt az utolsó hivatalos 2007-es összejövetelünk. Amikor a zenekarral imádkoztunk, azért is fohászkodtunk, hogy ne egy utolsó alkalmas „jóbulifíííííííílinges” dicséret legyen a pénteki, hanem valódi Istennek szóló éneklés, és hálaadás.
            Közeleg az év vége, egyre több dologról vetek ilyenkor számot, amit gyakran megteszek, de év vége felé igyekszem mindent „összeszedni”. Szinte lehetetlen, annyira sokat köszönhetek Istennek.
             A dicséret, úgy, ahogyan én megéltem belülről, valami frenetikus volt. Egy meglehetősen régi dalt is eljátszottunk, amit sosem szerettem, éppen ezért nem is gyakoroltam már legalább 10-11 éve. Azonban tegnap este, Úrvacsorai alkalom lévén most elénekeltük, és bizony, be kell lássam, annak ellenére, hogy továbbra sem a kedvenc dalom, a szövegén keresztül át tudtam élni a saját életemre nézve, hogy Isten valóban több, mint elég nekem: El Shaddai.

            Ma elmentünk itthon, Szentendrén megvásárolni a még elmaradt ajándékokat, egy remek téli sétával egybekötött lángos evéssel összekötve – szép mondat. :-).
            Egész napi teendőnk a takarításban merült ki és ért dicsőséges véget :-), egyébként semmi sem csináltunk, és nem is fogunk. Elég volt a munkából. Pihenés!

 
           4 év után idén újra ünnepi hangulatom van. Igazából az ajándékozás valahol a gondolataim legvégén van csak jelen, egyszerűen a családdal való együttlét, a szeretetben való megpihenés az amit várok, mindezek fölé pedig értelemszerűen fátyolként száll rá a valóság: Krisztus, az Isten Fia, eljött a Földre, és megszületett – értem, és Érted.
            A Megváltó végtelen szeretete az, ami ünnepi és megemlékezési hangulatot idéz fel bennem. Így már van értelme a karácsonynak.

 
             Felhívott egy ismerősöm, azzal a szomorú ténnyel, hogy az év végi Rózsi koncertre a központi irodában elfogyott minden álló jegy. Ülni én biztosan nem fogok, tehát, ha nem sikerül egy vidéki irodából álló jegyhez jutnom, akkor tutira kimarad az idei Demjént koncert. :-( Effektíve spórolok egy valag pénzt, de ez akkor is korona szokott lenni az év végére!
            Ma este némi vigasz keresek majd az MTV1-en negyed 11-től, a Dob+Basszus című zenés műsorban, ahol Rózsi lesz a téma, és természetesen a jövő évi V’Moto-Rock koncert.
            Addig is pihenés! Békében, szeretetben – mert fontos, hogy ne pusztán a szenteste legyen békés, és meghitt.