Napló - Az élet az Élet?!

            Tegnap igen hosszúra sikerült a nap, de hála Istennek, eredményes volt – legalább megérte felkelni. :-)
            Egy kollégámmal beszélgettem, és az eddigiek után, tegnap konkrétan rákérdezett, milyen zenét is játszunk valójában. Jó volt vele beszélgetni pár szót, és elmondani, én miért is választottam a gospel témájú zenéket.

             Egy ismerősömtől kaptam egy remek sms-t: „Én, az Úr hívtalak el igazságban, én fogom a kezedet és megőrizlek, és szövetségül adlak a népeknek, a pogányoknak világosságul; hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöcből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket” (Ézsaiás 42/6-7).
       Isten valamiért olyan rendes, hogy az utóbbi, mondjuk 1,5 év történései közepette is megsegített, és velem volt; segített túlélni, megélni a mindennapokat, és mostanában elhalmoz olyan ígéretekkel, amelyeket vagy elfelejteni „készültem már”, vagy még sosem hallottam.

       Az elmúlt két hétben folyamatosan szebbnél szebb ígéretek „jönnek velem szembe”. A tapasztalataim alapján azt mondhatom, megéri ezeket elhinni, és nem elfelejteni, mert Isten, amit megígért, azt be is tartja.

       „Igaz vagy, Uram, és helyesek döntéseid. Elrendelt intelmeid igazak, és igen megbízhatók. Nagyon tiszta a Te beszéded, szolgád szereti azt. Igazságod örökké igaz, és törvényed maradandó” (Zsoltár 119/137-138; 140; 142).
           Isten fogja a kezemet, és megőriz. Annyira felfoghatatlan, hogy miért szeret ennyire… de nem ellenkezem, élvezem. És boldog vagyok, hogy ismerhetem Őt.